2008. december 18.

 

"A Cantus Corvinus énekegyüttes tíz énekessel állt fel, az általában egy szólam, egy énekes elvet követve, de például az említett nyitányban kettőztek is szólamot. Természetesen a szólótételeket és -részeket a kórus tagjai énekelték, illetve a szólisták adták a kórust is. Nem is emelnék ki közülük senkit sem – nem is voltak megnevezve –, már csak azért sem, mert produkciójuk végig egységesen magas színvonala képezte az este nagyon is pozitív megítélésének alapját. Tiszták, pontosak voltak, egyenes vagy majdnem egyenes hangokkal, hűen engedelmeskedtek Klembala Géza dinamikai utasításainak, ritka élményt nyújtva. A szólózók oda illő hangon, rendkívül virtuózan szólaltatták meg a trillókat, groppókat, melizmatikus díszítéseket, és itt sem volt semmi hiba. Ismét csak: élményszerű volt..."" 

 

 

 

 

2003. július, 16



„A Johann Pachelbel születésének 350. évfordulója alkalmából rendezett este (május 24., Szent Anna-templom) is kellemesnek bizonyult. Az idei trendnek megfelelően az AFFETTI MUSICALI, a CANTUS CORVINUS és a MUSICA PROFANA (művészeti vezetőik: MALINA JÁNOS, KLEMBALA GÉZA, illetve SZABÓ ZSOLT) együttes sem a klasszikus repertoár nagyjait fogalmazta újra, hanem a protestáns mester javarészt ismeretlen, zömmel nagyobb apparátusra komponált, színesen hangszerelt egyházi kórusműveit, valamint részben tőle, részben kortársaitól származó világi strófikus dalokat szólaltatta meg. A 17. századi Nürnbergben az a szokás élt, hogy a tehetősebb polgárok fontos családi eseményekre a templomi orgonistáktól rendeltek dalokat, áriákat. Ezeket az alkalmi kompozíciókat kedélyesen, jelentőségüket nem túlbecsülve, ám a bennük rejlő lehetőségeket egytől egyig kiaknázva adta elő KÁLLAY GÁBOR és LAX ÉVA az őket telt hangon kísérő vonósokkal. Jellegzetes pulzálást kölcsönzött a koncertnek az egyházi és világi művek s ezzel együtt a hangforrás helyének szabályszerű váltakozása: a kórusművek a kóruson, a dalok a közönség előtt szólaltak meg.”

 

 

 

 

 1999 július


 

„Claudio Monteverdi 1610-ben megjelent Mária-vecsernyéje, a Vespro della beata vergine a zenetörténet korszakos jelentőségű kompozíciója, megszólaltatásának (részben az előadóapparátust, részben a stílus értelmezését érintő) nehézségei következtében azonban hiányzik a magyarországi hangversenyrepertoárról. A másfél órás kompozíciót az idei Budapesti régi zene fórum záróestje kínálta az érdeklődőknek, adekvát helyszínen: a Mátyás templomban, KLEMBALA GÉZA vezényletével."
A betanító karmester feladatát nehezítette, hogy négy különálló muzsikus-társaságot kellett a produkció keretében egységbe kovácsolni: a Vespro 13 tételének kórusait és szólóhangjait a CANTUS CORVINUS énekegyüttes kétszer nyolc énekese szolgáltatta, a vonós hangszereket és a continuót a MUSICA PROFANA (művészeti vezető: SZABÓ ZSOLT) együttese adta a produkciónak, a rézfúvókat a SONATORES PANNONIAE (művészeti vezető: BORSÓDY LÁSZLÓ), a fafúvókat a CAMERATA HUNGARICA (művészeti vezetõ: CZIDRA LÁSZLÓ) kezelte. Az első kritikusi mondat az elismerésé: a heterogén előadógárda összefogottan, egy akaratot képviselve munkálkodott az előadás sikerén. Csak helyeselni lehet azt a (külföldi régizene-műhelyek gyakorlatából jól ismert) felfogást is, amely nem ismer különálló egységként értelmezett kórust és szólistagárdát, csak énekeseket, akik hol együttest alkotva, hol duettben-tercettben szerepelnek. Ehhez persze rugalmasan alkalmazkodó, kulturált és a stílushoz illő hangképzésű, annak konvencióit ismerõ vokális előadókra van szükség. Örömmel állapítható meg, hogy az utóbbi évtizedben ez a gárda Magyarországon, a legfiatalabb korosztály érdeklődésének és öntevékeny munkájának felhajtóerejébõl táplálkozva, megszületett. Ma már idehaza is összeállítható olyan tizenhat fős csapat, mely képes a Vesprót elfogadhatóan végigénekelni - s az "elfogadhatóan" ezúttal nem kevés, inkább lelkes dicséret szeretne lenni."

 

 

 


1999 január     

 


"Teljességre-törekvõ koncertsorozatra vállalkozott a Klembala Géza által vezetett Cantus Corvinus énekegyüttes: Monteverdi egyházi és más vokális mûveit adják elõ (a színpadi mûvek kivételével). A példa nélküli ciklus négy hangversenyébõl kettõ már lezajlott - nagy sikerrel. Elsõként október végén a Corvin-teremben Monteverdi legszebb madrigáljai csendültek fel a 4., 5., 6. és 7. kötetből, majd december közepén a Mátyás-templomban a Selva morale e spirituale című gyűjtemény, amely több tucat, egytől nyolc szólamig terjedő apparátusú, moralizáló és liturgikus, kisebb-nagyobb egyházi művet tartalmaz. (Mindkét hangversenyen a Szabó Zsolt vezette Musica Profana együttes működött közre.)
A Cantus Corvinus énekegyüttes (Károly Edit, Jónás Krisztina - szoprán, Puskás Eszter, Tóth Renáta, Gavodi Zoltán - alt, Kutik Rezső, Viszló István - tenor, Cser Péter, Szakács Csaba - basszus, valamint Klembala Géza karnagy, mûvészeti vezető) 1988-ban alakult, és kezdettől fogva a régi kórusmuzsika, a reneszánsz és a barokk a cappella, illetve hangszerkíséretes vokális zene elkötelezett tolmácsolója. Ars poeticája a régi korok zenéjének éneklési és előadási szempontból korhű, a mai közönség számára mégis élő megszólaltatása. Az együttes az utóbbi hat évben nemcsak itthon, hanem külföldön - Németországban, Dániában, Olaszországban és Ausztriában - is szép sikereket ért el..."